Aktuális eseményeink

Nemzeti Vágta Budapest 2017. 09. 16-17.

Vágta Korzó Zirc megjelenés

Ígértem a részletes beszámolót a Vágta Korzóról és ma amikor nekiálltam, hogy megírjam, rájöttem, hogy ez nagyon nehéz és hosszadalmas feladat, mert annyi minden történt ott, hogy napokig tartana, mire mindenről számot tudnék adni, így csak a legfontosabb hírekről írok és a legemlékezetesebb pillanatok közül szemezgetek. Aki ennél többre kíváncsi, annak szívesen mesélek :)

A legnagyobb hír, hogy Vágta Korzón bemutatkozó 72 település közül a szakmai zsűri idén is, vagyis immár 2. alkalommal ítélte oda Zircnek, a Bakonyi Vágta – Zirc-Tündérmajor standnak a legszebben és legaktívabban megjelenő település I. helyezését.

A tavalyi elismerés nagy kihívást jelentett, a jó hírnevünk megőrzésének és öregbítésének súlyát rakta ránk. Kevés idő alatt kellett maradandót létrehozni. A lelkes és kreatív szervező csapatnak köszönhetően idén is megvalósult egy álom. NYERTÜNK!!! Felemelő pillanat volt, amikor a rendezvény zárásaként a Műcsarnokban megrendezett ünnepélyes díjátadón Klausmann Viktor felkonferálásával szólították Zircet és Lázár Vilmos elismerő szavakkal, kézfogással gratulált szereplésünkhöz.

A jutalom nem kevesebb, mint a 2018-as Nemzeti Vágta (2 000 000 Ft + ÁFA) nevezési és a Vágta Korzón lévő település bemutatkozás (250 000 Ft + ÁFA) díja.

Ehhez az eredményhez sok ember munkájára, aktív jelenlétére, támogatására volt szükség .

Most álljon itt felsorolásuk, mert igazán megérdemlik, hogy nevesítsük őket.

Akik az arcukat, szívüket-lelküket adták a sikerért:

Wolfné Litter Beáta, Somogyi Tamás, Kucseráné Kata, Honyecz Zoltán, Honyecz Zoltánné, Ivanovics Imre, Varga Antal, Bíró Virgilla, Rónaszéki Katalin, Kasper Ágota, Tóth-Kovács Eszter, Vutka Martina, Horváth Norbert, Pál Anna, Vörösházi Gábor, Oppenauer Péter, Oppenauer Péterné Tantucz Zsuzsanna, Ozsváth Kálmán és Családja, Hevesiné Németh Mariann

Akik a háttérből segítettek:

Szűcs László és a „Zirci Városüzemeltetés” Közhasznú Nonprofit Kft munkatársai, Bors Károly, Müllerné Wenczel Rita, Müller Beáta, Müller Anikó, MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma, Pangea Egyesület, Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház, Kovács György, Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB, Deutsch Zoltán, Segítő Kezek Háza, „BULI 91” Közhasznú Alapítvány, Olgyai Botond, Fejes Kata, Lamszider József, Kelemen Gábor, Fellenbeck Edit, Zörög Néptáncgyüttes, Nemes István, Somogyi Tamás Családja, Wolfné Litter Bea Családja, Hevesiné Németh Mariann Családja és a Zirc Városi Önkormányzat.

Akik támogatásukkal a betyárjátékok sikeréhez járultak hozzá:

Piller Pék, Vezír-Hús-Coop Kft.,Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház, MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma, Kasper Ágota, Rónaszéki Kata, Vácza-kő Major, Wolfné Litter Beáta, Varga Antal, Somogyi Tamás, Kucseráné Kata, Vutka Martina, Horváth Norbert, Forest Hills Hotel & Golf, Hotel Szarvaskút, Tilla-Lak, Eplényi Libegő, Szurgyi Zsuzsanna, Zirci Ciszterci Látogatóközpont, Segítő Kezek Háza, Tündérgyöngye Vendégház, Bagolyvár Fogadó, Bakonyszíve Vendégház, Amberg Vendégház, Király Vendéglő, Várvölgy Vendéglő Csesznek, Ördögárok Méhészet Bakonyoszlop, Zirci Nyugdíjasklub tagjai, Rekord Műszaki Bolt, WB-Iron Papírbolt.

Ezúton is köszönet munkájukért, hétvégéjükért, támogatásukért, felajánlásukért, segítségükért . Külön köszönet a BAKONYI TÜNDÉRFARMNAK, hogy megszervezték a Bakonyi Vágtát. Közhely, de igaz: Nélkülük ez nem jöhetett volna létre!

Ígértem emlékezetes pillanatokat.

Nem felejtjük el soha, amikor hajnal 4 órai indulás után álmosan, de vidáman megérkeztünk a 3 x 3 méteres standunkhoz 25 m2-nyi installációval. De beküzdöttük a sátorba, meg is lett az eredménye!

Bea „csárdadesignerünk” irányításával pár órás aktív sátorberendezkedést követően népviseletbe, korabeli ruhákba, szépasszonyos öltözetbe, betyár gúnyákba bújva elkezdtük imitálni a csárda életet. Ekkor már kezdtett ránk felfigyelni a közönség, egyre többen álltak meg stílusosan elnevezett Lókötő Csárdánknál, fényképeztek bennünket, Beát, a szorgalmas csuhé kézművesünket és a csárdabelsőt is. Aztán egyszer csak Péter és Zsuzsa elkezdtek kovácsolni, Imre harmonikázni, asszonyaink a betyárúrakkal táncra perdültek és elkezdődött az élet a Vágta Korzón. Mindenki ránk figyelt, nálunk tapsolt, énekelt, táncolt, nevetett.

Fakanalas Soma, Zoli és Tóni főbetyárjaink ostorcsattogtatással, Opi kovácsmesterünk pedig nagy kurjantásokkal, népies csalogatókkal állította meg a vendégsereget. Ezt mindig betyárráavatás követte, melynek forgatókönyve az alábbi volt: bakonyi pálinkát kellett elfogyasztani félbevágott erőspaprikából, majd falatozni a paprikából (úgy szól a mondás, hogy Eb az, aki a poharát meg nem issza!), a csárdaasztalra helyezett finom Vezírhús kolbászokből, sonkából, szalonnából, Piller Robi által sütött kovászos burgonyáskenyérből, Kasper Ági piros vindős zsírjából, Soma lilahagymájából. Utána táncolni kellett egy csárdabéli szépasszonnyal, vagy a saját párjával vagy bárkivel a közönség soraiból. És eddig tartott az élvezet, következett a bátorság! Deresre húzták a betyárpróbára jelentkezőt, szájába tették az erős paprika maradványát, hogy arra harapjon rá, ha kiabálni lenne kedve és a jelenlévő betyárok ostoraikkal jól „elverték”. Az ütések számát vagy a feleség vagy a nézők határozták meg, amelyet az időközben odasereglett nép sikítások és kárörvendő nevetések közepette hangosan számolt. A hős a végén a betyárok által hitelesített tanúsítványt kapott a próbák teljesítéséről, amely jövőre Zircen, a XX. Bakonyi Betyárnapokon oklevélre váltható, illetve megajándékoztuk az összegyűjtött felajánlások egyikével. A játék nemcsak a magyar látogatók körében vált népszerűvé, hanem a külföldiek is érdeklődtek utána, volt például izraeli és angol betyárpróbásunk is. A Vágta Korzón tartozkodó összes tv csatorna vett fel nálunk jeleneteket ebből a mókás, szórakoztató, ugyanakkor autentikus élménycsomagból.

Nagy sikert aratott, amikor jól megtermett kovácsmesterünk Oppenauer Péter és az egyik legszebb csárdabéli szépasszonyunk Rónaszéki Katalin táncolt, miközben Zsuzsa, a kovács felesége ütötte a vasat.

Imre a tangóharmonikásunk is hozta a formáját. Ha kellett francia sanzonokat énekelt a könnyekig meghatódott franciákkal vagy éppen olaszul nótáztak, ha a közönség ezt igényelte. De csárdásból, keringőból, magyar nótákból, híres slágerekből sem volt hiány. Pillanatok alatt olyan hangulatot teremtett, hogy nem volt olyan Vágta Korzón sétáló látogató, aki ne állt volna meg nálunk egy nótára, egy kis mulatozásra. Sőt a korzó egyéb településeinek zenészei is többször nálunk húzták, mert odavonzotta őket a jó hangulat és Imrével karöltve varázsolták el a közönséget. Még az is előfordult, hogy a rendezőség katasztrófavédelmi okokra hivatkozva figyelmeztetett bennünket, hogy legyünk kedvesek beljebb húzodni, kevesebb embert megállítani (mondjuk ezt azóta sem sikerült értelmeznünk, mert az embereket nem mi szegeztük le a sátrunk elé, hanem saját döntésből tartozkódtak ott, vonzotta őket a fergeteges jókedv). 1-2 percig próbáltunk is megfeleni ennek a kérésnek, de a bakonyi ember nem fér a bőrébe, meg hát azért is mentünk, hogy az érdeklődőket szórakoztassuk, így nem kellett sok idő ahhoz, hogy megállíthatatlanul összesereglett nálunk ismét a nép.

Lázárné „Piroska néni”, a Lázár fivérek édesanyja több alkalommal is visszatért hozzánk, mert valódinak érezte azt a belülről fakadó jókedvet, azt a sok tapsot, azt a sok nézőt, amely standunknál folyamatosan, még az esőzések ideje alatt is jellemző volt és átütő sikert eredményezett. Mai divatos megfogalmazással élve úgyis mondhatjuk, hogy „átjött” az embereknek, amit ott produkáltunk.

Szívélyes vendéglátónk a V14 Residenciáról, miután kitakarított utánunk a szálláshelyen, szintén meglátogatott bennünket. Kati „komámasszonyt” is megtáncoltatták betyárjaink, csárdabéli szépasszonnyá avattuk. Elmondása szerint 15 éve nem nótázott és táncolt ennyit és ilyen jót. Megígérte, hogy ezek után most már feltétlenül eljön a Bakonyba családjával, és, ahogy Ő fogalmazott „addig is felírat bennünket az orvossal”.

Betyárjaink fáradhatatlanul tették a dolgukat, de, ha szükségleteik úgy kívánták el kellett, hogy hagyják a Lókötő Csárdánkat. Volt is sírás-rívás, csárdabéli szépasszonyaink szomorúan, magányosan ültek, de szerencsére nem sokáig. Kovácsunk kurjantott egyet és közhírré tette, hogy a betyárok leléptek, köröztetjük őket. Kiplakátoltuk arcképeiket az Andrássy úti fákra, hogy Wanted élve vagy halva, és, aki visszahozza őket 10 000 pengő jutalmat kap. Mondanom sem kell hamar kézrekerültek, sokszor még a WC-ig sem jutottak el szegények.

És, hogy a fentiek valóban így voltak, álljanak itt tanúbizonyságul a képek, amelyek önmagukért beszélnek! Az ezen kívüli rengeteg képet, videót folyamatosan fogjuk közzétenni, hogy még hetekig átélhessék velünk azt a hangulatot, amit odavarázsoltunk. Sokat adtunk és sokat kaptunk is érte cserébe, a legfontosabbat: az emberek szeretetét! Aki nem hiszi járjon utána!!!

Zirc, 2017. szeptember 18.

Betyáros üdvözlettel,

Hevesiné Németh Mariann

Zirc Városi Önkormányzat

turisztikai referense